2019. március 19.
Tóth István János, Nyírő Zsanna. 2019. Palkovics László 2018. június és 2019. február közötti megszólalásainak tartalomelemzése. 2019. március 19. Budapest: CRCB.
A tanulmányban kvantitatív és kvalitatív tartalomelemzés eszközeivel a sajtóban megjelent nyilatkozatok, tudósítások alapján elemezzük az MTA és a kormány közötti vitában Palkovics László ITM miniszter megszólalásait. Ehhez több mint 100.000 cikkből választottuk ki azokat, amelyek az MTA és a kormány konfliktusával foglalkoztak 2018. június 1. -2019. február 9. között. A kvantitatív elemzés csak a cikkek számának vizsgálatára irányult. A kvalitatív elemzésnél az alábbi állításokról szólunk (i) a meglepődésre utaló állítások; (ii) az érzelmi töltetű állítások; (iii) negációt tartalmazó állítások; (iv) az értelmetlen, homályos és pszeudo-adatokra épülő állítások; (v) valamint a „politizálásra” vonatkozó állítások. Minden vizsgált téma esetében igyekszünk a szövegekben megfigyelt tartalmi elemek szerepét, jelentését továbbgondolni. A cikkek számának elemzése arra mutatott, hogy a kormányzat vagy eleve nem gondolta „komoly ügynek” az MTA-val folyó vitát, vagy az is előfordulhat, hogy zavarodottság mutatkozott a kormányzati sajtón belül e téma megítélésében. A kvalitatív tartalomelemzés alapján az alábbiakat fogalmaztuk meg: (i) Palkovicsot rendkívül meglepte, hogy az MTA ellenáll. (ii) A miniszter megszólalásainál mindvégig hangsúlyos elem a védekezés (a negáció használata). (iii) Rendszeresen és tudatosan használ homályos fogalmakat, állításokat, amelyeket pszeudo-adatokkal igyekszik alátámasztani. (iv) Nézete szerint a kormányzati szakpolitikai intézkedéseknek való ellentmondás az egyenlő a „politizálás”-sal, ami másfelől negatív, nem kívánatos magatartás. Ezen túl több jel is arra mutat, hogy Palkovics bizonytalan az MTA-val folyó konfliktus során, mintha tartana az MTA-tól. Erre utal, hogy (a) rendszeresen használ értelmetlen állításokat álláspontja megvédésére (ezzel rejtőzködik); (b) ad ultimátumokat; (c) nem helyénvaló, a tényeknek ellentmondó állításokat fogalmaz meg; (d) valamint terveit („koncepcióját”) jobbára sajtónyilatkozatokon, előadásokon (ppt), telefonhívások leiratain keresztül fogalmazza meg; (e) illetve 2018 novemberétől erős érzelmi töltéssel bíró kijelentéseket tesz. E lépések egy része (a, b, c) nyilvánvalóan rombolja a kormány iránti bizalmat, azt, hogy az MTA bízzon a kormány kinyilvánított szándékainak őszinteségében és ezáltal megnehezíti egy kompromisszumos megoldás létrejöttét. Ez a stratégia továbbá a két fél közötti megegyezés elkerülését és az MTA behódolásának kikényszerítését szolgálja. Ezen túl az a), c), d), és e) lépések arra utalnak, hogy tavaly augusztus óta az MTA vezetése lélektani előnybe került a Palkoviccsal folyó vitában.
A tanulmány magyarul (pdf)