December 13, 2019
Tóth, István János – Hajdu, Miklós. 2019. Corruption, Institutions and Convergence. Empirical Analysis of Public Tenders of the Old and New EU Member States and Three Developing Countries. Budapest: CRCB.
Abstract
This paper focuses on the measurement of institutional convergence in the new EU member states and four Southern European EU member countries. Previous studies have used perception data or expert surveys at the country level to quantify institutional convergence. We present a new method that is based on hard micro-level data. Our approach focuses on control of corruption risks in public procurement in European countries. We use a contract-level dataset from 2006 to 2018 with more than 3.6 million observations downloaded from the European Union TED database. We consider control of corruption risks as a proxy for or aspect of institutional quality, and the countries with high institutional quality (high ability to control corruption) as a benchmark to measure differences in test country performance. Our results partially support earlier research on the poor performance of Southern European EU countries and show the considerable differences in institutional convergence between the new EU member states. Slovakia, Estonia and Lithuania have achieved strong institutional convergence and by now have reached high institutional quality in control of corruption risks. Meanwhile, Poland has attained some convergence, but its institutional quality still remains relatively weak. Latvia has shown certain stability in this regard. Other countries like Hungary, the Czech Republic and Romania have had a low level of convergence starting with weak initial institutional quality. Thus, they now have institutions with a weak or moderate ability to control corruption risks. Slovenia and Bulgaria have displayed the weakest performance, with divergence from the benchmark countries. These findings show that institutional reforms at the national level matter and that EU policies promoting these measures are necessary but not sufficient conditions for successful institutional convergence.
Összefoglalás
A tanulmány az Európai Bizottság megrendelésére készült. A tanulmány az új EU tagállamok és négy dél-európai ország intézményi konvergenciát vizsgálja. A korábbi kutatások általában szakértői vélemények, lakossági vagy vállalati felmérések adatai alapján, alapvetően az intézményekről alkotott véleményekre koncentrálva vizsgálták egy-egy ország intézményi minőségét és az országok közötti intézményi konvergenciát. A CRCB egy új módszert mutat be, amely kemény adatok alapján elemzi ezt a kérdéskört. Elemzésünkben közbeszerzési szerződések adatai alapján a korrupciós kockázatok kontrolljára koncentrálunk. A 2006-2018 közötti adatokat tartalmazó EU TED adatbázisának adatait használjuk fel, több mint 3,6 millió közbeszerzés adatát. Az gondoljuk, hogy a korrupciós kockázatok kontrolljának szintje egy jó mutatója az intézményi minőségnek. A jó intézményi minőségű (alacsony korrupciós kockázatú) országok adatait mint kiindulópontot (benchmark) használjuk. Ehhez a szinthez viszonyítva mérjük az egyes országok eltéréseit és az eltérések változását, elemezzük az országok intézményi konvergenciáját. A kapott eredmények megerősítik más kutatásoknak a dél-európai országok rossz intézményi minőségére és az új EU tagországok közötti jelentős különbségekre vonatkozó eredményeit. Az intézményi minőségben Szlovákia, Észtország és Litvánia esetében jelentős javulást és erős konvergenciát látunk, ami azt is jelenti, hogy az utóbbi években a korrupció kontrolljának szintje ezen országokban már megfelel a legfejlettebb országokénak. Lengyelország esetében kismértékű konvergencia figyelhető meg, de az intézményi minőség még mindig nagyon gyenge. Lettországban éppen ellenkezőleg: alig volt konvergencia az időszak alatt, de az időszak egészében elég jó volt az intézményi minőség. Más országok, mint Magyarország, Románia vagy Bulgária alacsony mértékű konvergenciával és gyenge intézményi minőséggel jellemezhetők. Ebben a tekintetben Szlovénia és Csehország külön eset: inkább divergencia (a legjobb intézményi minőségű országoktól való távolodás) jellemzi. Az eredmények aláhúzzák az egyes országok szintjén megvalósított intézményi reformok fontosságát és azt, hogy az EU szintjén megfogalmazott előírások, ajánlások, politikák csupán szükséges, de nem elégséges feltételei a tagországok sikeres intézményi konvergenciájának. Ebben a nemzeti kormányok magatartása, politikája a döntő.
Presentation at the Budapest Science Meetup, December 12, 2019 (pdf)
A Budapest Science Meetup-on 2019. december 12-én elhangzott előadás (pdf)